Híresek
2009. december 30., szerdaInnen nézve tök érdekes, hogy majdnem mindenki híres akar lenni, pedig az ismertség nem is olyan borzalmasan érdekes, -már ha hajlandó vagy hinni SzE (27), – nyugalmazott megasztárnak. Tudooom, sokan azt mondják, jó lenne azért mégis megtapasztalni, de asszem jobb, ha elmondom, hogy a hegy tetejéről mindent látni fogsz ám..;-)
Jjjjja, hogy csak ennyi?-mondod te. Én meg mondom, hogy ja. Kicsivel sem több.
Szóval tutibiztos, hogy akarod?
Jobb lent a kis házak között sétafikálni, hidd el nekem.
Innen már túl jó a kilátás…
Én például sokkal nagyobbra értkelem sztaff’ot, akárhová megyek. Nem lélekben, vagy spirituális értelemben, hanem a gyakorlatban is, -egyszerűen jobb fejek, ami ez nem vicc, vagy különcködés, hanem egyszerű szabályszerűség.
..meraztán megérkezik a sztár, méregeti a cipődet, jasszolgatja magát, villog valami buta történettel, és hirtelen el kell döntened, hogy alattvaló leszel, vagy elkezdesz még jobban villogni, vagy még nyálasabban viselkedni. Maradsz még egy kicsit, és egy idő után azon gondolkodsz, hogy a Jóisten valószínűleg azért adott neki teheséget valamihez, hogy a körülötte levők el tudják viselni a természetét, majd kíváncsian vissszafordulsz a simkeshez, hogy folytathassa a történetet az anyai keresztapja prosztatájáról.
Szóval híresnek lenni kábé annyi, hogy megsimered egy csomó másik híres arc rosszabbik oldalát, plusz megtudod, hogy pontosan mennyit kell fizetni ilyen-olyan játszásokért…öö… reklámokért, pardon,
.. vagyis azt, mitől lettek híresek.:-)
A hegy tetején gyermekeim, csak a kilátás jobb, a levegő nem.:)
A sikerhegy csúcsa csak egy pici pont, ahonnan, a fentiek lelökdösnek, ha nem lököd le őket te. Ráadásul a lenti haveroknak is geci hangosan kell kiabálni, hogy meghallják, amit mondasz.
A Híreshegy egy értelmetlen hülyeség, amit néhány gyagyásnak (mint én) el kell érnie ahhoz, hogy megértsék.
Az okosabbak a saját hegyüket mászdossák.
